3/2011.(02.14.) Kt. határozat melléklete
Soltszentimre község önkormányzata
közbeszerzési szabályzata
I. Rész
A közbeszerzési szabályzat
célja, tartalma, hatálya
I.1. A szabályzat célja:
Rögzítse Soltszentimre Község Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatokat, az eljárásba bevont személyek illetőleg szervezetek felelősségi körét és közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét.
I.2. A szabályzat hatálya:
Kiterjed minden olyan – a közbeszerzés tárgyát képező – árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatás és szolgáltatási koncesszió megrendelésére, (továbbiakban: közbeszerzés) amelyek vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Kbt.) versenyeztetést ír elő, továbbá ha a közbeszerzési értékhatárok azt kötelezővé teszik és Soltszentimre Község Önkormányzata az ajánlatkérő.
I.3. Alapvető rendelkezések
A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződéskötést is – az önkormányzat köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. Az önkormányzat esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot biztosít az ajánlattevők számára.
A közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi.
A közbeszerzési eljárások során nem lehet áttérni az egyik eljárási fajtáról a másikra.
I.4. A közbeszerzések tárgyai:
a) Árubeszerzés:
Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtoka vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy a nélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.
b) Építési beruházás:
Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
-
A Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
-
Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
-
Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.
c) Építési koncesszió:
Olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
d) Szolgáltatás megrendelése:
Olyan – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.
e) Szolgáltatási koncesszió:
A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
I.5. A közbeszerzés értéke
A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért kért, illetőleg kínált – ÁFA nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (továbbiakban: becsült érték).
A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg bizonyos esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.
I.6. A közbeszerzések tervezése
A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a jegyző a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről.
A közbeszerzési tervet a képviselőtestület jogosult jóváhagyni.
A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.
A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért a jegyző a felelős.
A közbeszerzési tervet 5 évig meg kell őrizni.
A közbeszerzési terv megőrzéséért a jegyző a felelős.
A közbeszerzési tervet kérésre meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának vagy az illetékes ellenőrző szerveknek.
A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:
-
A tervezett közbeszerzéseket,
-
A közbeszerzés értékét (becsült érték),
-
A tervezett közbeszerzési eljárások fajtáját és eljárásrendet,
-
Az egyes közbeszerzések megvalósításai határidejét,
-
A közbeszerzés során megkötött szerződés teljesítésének határidejét.
I.7. Az Önkormányzat nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel/szervezetekkel kapcsolatos szabályok
A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, jogi, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.
Az önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg a fenti követelménynek, ha a tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.
Az önkormányzatnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátására állandó jelleggel működő, külön önálló szervezeti egység nem kerül kialakításra.
A közbeszerzési eljárások során az önkormányzat nevében eljáró személy, szervezet kiválasztásáról a polgármester dönt.
Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, a polgármester a közbeszerzés lebonyolítására külső szakértőt, vagy szervezetet kérhet fel, illetőleg ideiglenes szervezetet hozhat létre.
Összeférhetetlenségi előírást a Kbt. 10.§-a tartalmazza. Az eljárásba bevont személyeknek, szervezeteknek írásban kell nyilatkozni arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.
I.8. Éves statisztikai összegzés
Az önkormányzat az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig köteles megküldeni a Közbeszerzések Tanácsának.
Az éves statisztikai összegzés elkészítéséért a jegyző felel.
Az éves statisztikai összegzés elküldéséért a jegyző a felelős.
I.9. Bizottság létrehozása
Az önkormányzat az ajánlatok elbírálására legalább 3 tagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az önkormányzat nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
A bírálóbizottsági tagok személyét minden egyes eljárás előtt írásban köteles az önkormányzat rögzíteni. A bírálóbizottsági tagokat a polgármester bízza meg. Bírálóbizottsági tag lehet az önkormányzat dolgozója és/vagy külső szakértő.
A bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább 1-1 tag a megfelelő jogi, illetve közbeszerzési, valamint az ajánlattevők gazdasági-pénzügyi, illetve műszaki alkalmasságának a megítélésére vonatkozóan megfelelő szakértelemmel rendelkezzék.
A hivatalos közbeszerzési tanácsadó bírálóbizottság munkájába történő bevonásáról a polgármester dönt.
I.10. Döntés
A közbeszerzési eljárások eredményéről a végső döntést a képviselőtestület jogosult meghozni.
Két szakaszból álló eljárások esetén a részvételi szakaszt lezáró döntést szintén a képviselőtestület jogosult meghozni.
I.11. A közbeszerzési eljárások felelősségi rendje
A polgármester felelős a közbeszerzési eljárás törvényességének biztosítása, ezen belül különösen felelősséggel tartozik:
-
a közbeszerzési eljárás előkészítéséért
-
az eljárást megindító ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívások elkészítéséért
-
hirdetmény nélküli eljárás esetén a meghívottak meghatározásáért
-
a kiegészítő tájékoztatás megadásáért
-
az eredményhirdetés megtartásáért, illetve az összegezés megküldéséért
A bíráló bizottság tagjai egyetemlegesen felelősek az írásbeli szakvélemény jogszerűségért.
Az eljárásba bevont személyek felelősek az általuk elvégzett feladatok, különösen az eljárási cselekmények, és előkészített döntési javaslatok jogszerűségért.
A Képviselő-testület felelős az eljárás során hozott döntései jogszerűségéért.
II. rész
A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések
II.1. A közbeszerzési eljárás általános szabályai:
A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót.
II.2. Nyílt eljárás
A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az önkormányzat hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetmény elkészítéséért, jóváhagyásáért és közzétételéért a polgármester a felelős.
Az önkormányzat dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet is. A dokumentáció elkészítéséért a polgármester a felelős. A dokumentációt a Képviselő-testület hagyja jóvá.
II.3. A két szakaszból álló eljárások
Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az ilyen eljárás első szakaszában az önkormányzat nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az önkormányzat a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.
II.4. Gyorsított eljárás
Az önkormányzat a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatók. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az önkormányzat mulasztásából.
III. Rész
A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések
egyszerű eljárás
III.1. A közbeszerzési eljárás általános szabályai:
A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.
Az ajánlattételi felhívás elkészítéséért a polgármester a felelős. Az ajánlattételi felhívást a Képviselő-testület hagyja jóvá.
Az önkormányzat az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlattevőkről. Az írásbeli összegzést az önkormányzat köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni.
Az írásbeli összegzés megküldéséért a polgármester a felelős.
Az összegzést a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az önkormányzat az írásbeli összegzést a Közbeszerzési Értesítőben nem teszi közzé.
IV. Rész
Egyéb rendelkezések
A szerződések teljesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó előírásokra a 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről, illetve egyéb kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére és azok érvényesítésére az elbírálás során.
Az önkormányzat minden egyes közbeszerzési eljárást írásban köteles dokumentálni. A dokumentálásnak ki kell terjednie az előkészítéstől a szerződés teljesítéséig.
A polgármester a felelős azért, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratokat a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított 5 évig megőrizze. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább 5 évig meg kell őrizni.
Az önkormányzat közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. Amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen szabályzat kiegészítése, vagy módosítása – indokolt észrevételeikkel, illetve konkrét javaslataikkal kötelesek azt kezdeményezni.
Jelen szabályzat 2011. február 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni.
